MÁGÓCSY GÁSPÁR1564-1587

 1514-ben született Mágócsy Gáspár, aki1563. decemberétől 1567. márciusig Eger vára főkapitánya, egyben Heves és Külső Szolnok vármegye főispánja, 1574-től Bereg, 1579-től Torna vármegye főispánja volt. A Mágocsy család a 16. század elején Baranya, Dél-Magyarország vidékén katonáskodó ősökkel rendelkezhetett. Mágócsy Gáspár apját még Porkoláb Mártonként említették,  Baranya megyéből költözött Csanád vármegyébe, ahol Mágócson birtokrészt örökölt.  1493-ban már bizonyosan Gyulán élt, mint a gyulai vár alkapitánya szolgált és kivételes pályát futott be, amit szintén végvári katonaként kezdett. Apja 1531-ben halt meg. Gáspár három fivéréről (Ferenc, András, Tamás) és két leánytestvéréről (Magdolna, Dorottya), maradtak fenn adatok. A család 1541-ig Szapolyai János híve. Mágócsy Gáspár 1514. évben született.

Mágócsy katonai pályafutása kezdetén Gyula végvárában szolgált várkapitányként Patócsy Ferenc kapitánysága alatt. Patócsy Ferenc Békés megyei főispán hatására Ferdinánd király pártján állt, de 1546 után Erdélybe távozott és Izabella királynő szolgálatába szegődött András bátyjával együtt.  Később újra Ferdinánd királyhoz csatlakozott. 1552-től 1559 tavaszáig Gyulán királyi várkapitány, kapitány társai Henyei István (1552), Montaneis  Péter (1553), Jász Lukács (1554—58). Az első felesége Patócsy leánya, Anna volt, ami elősegítette a karrierje felívelését. A tehetséges katona remek kereskedelmi érzékkel is rendelkezett, így korán beszállt a borkereskedelembe, jelentős birtokokat szerzett Abaúj és Torna vármegyében, majd a birtokok révén Torna vármegye főispánja lett. 1561-ben a vizitációt végző főesperesi küldöttség előtt tett nyilatkozata a helvét hitvallás szellemében fogant.  1562 nyarán Szendrő várából kiinduló magyar csapatban Mágócsy Gáspár is részt vett, mikor lest állítottak  Hasszán füleki bégnek. Árulás folytán azonban kiderült, hogy, a pribék, akinek rohamra hívó jelzését várták, kettős szerepet játszott és tulajdonképpen őket csalta csapdába. A hét-nyolcszáz vitézből 260 elesett, a többiek pedig jobbára török fogságba esetek. A harcban a fogságban esett Bebek György a saját török rabjainak elengedéséért, Rákóczi Györgyöt és a többi tisztet a füleki bég elengedte. Mágócsy Gáspárt hosszas egyeztetések után 14-ezer aranyért engedték el. Bebek Györgyöt azonban Isztambulba vitték, onnan János Zsigmond erdélyi fejedelem közben járására szabadult 30-ezer arany váltságdíjért 1565-ben.

Mágócsyt 1563 decemberében nevezték ki az egri vár főkapitányává. 1564 március 20—28 között iktatták be, illetve vette át a várat. A téli hónapokra átmenetileg Forgách Simont rendelték ki a vár katonai vezetésére. A tisztségváltásra kirendelt bizottság tagjai Bornemissza Gergely csanádi püspök, Bethlenfalvi Thurzo Ferenc Árva vármegye főispánja, Pasnowsky János trencséni várnagy és Trencsén vármegye főispánja, Dobó István Bars megye főispánja és bányavárosok főkapitánya, Poppendorf Ferenc haditanácsos, Kielman András mustramester, Pesthy Ferenc, Szegedy Gergely és Zelinaszentmiklósi Miklós kanonokok. Mágócsyt kinevezték Heves és Borsod megyék főispánjává, megtartva Torna vármegye főispáni tisztében. A püspöki javak jószágkormányzóságára is kinevezték. Heves megyei alispánja Szentgyörgyi László volt.
Mágócsy  katonai helyettesének Káthay Ferencet, másod helyettesének Ghemes Ferencet, nevezte ki. 1566 tavaszáig a provizora Sukán János, ezt követően Fejérváry János volt. Mágócsy főkapitányi hatásköre nagyobb volt, mint elődeinek. A katonai állomány számban és összetételben lényegében nem változott: 400 magyar lovas, 300 magyar gyalog és a tüzérség képezte az őrséget. Idegen származású (német) csapatok a várban 1564-ben nem voltak, az 1562 nyarán ide vezényelt német vértes lovasok is már 1563-ban eltávoztak.

Mágóchy Gáspár három éves egri parancsnoksága egyháztörténeti szempontból volt igazán jelentős. À katolikusok bázisát, az egri káptalant megfélemlítésekkel Egerből el akarta távolítani. Ezt a célt szolgálta, hogy a várszékesegyház teljes profanizálása (megszentségtelenítése) után a működő templomrész berendezésének tönkretételét passzívan szemlélte. A Káptalan és a város katolikus híveinek a vallási központja a régi plébánia lett a Szt. Mihály kápolnában. A dolog odáig fajult, hogy maga az uralkodó javasolta a káptalannak a Jászóra való elköltözést, de sikertelenül.
1564 augusztus 15-re zsinatot hívott össze, amelyre Debrecenből meghívta Méliusz Juhász Péter református lelkészt, aki lutheránus világi nemesekkel vitatkozott. Mágócsy célja a helvét vallás teljes győzelme volt ezért még ebben a hónapban meghívta Tokajból Szegedy Gergelyt Eger plébánosának, házat ajándékozott neki, hogy a városhoz kösse. 1565-ben Mágócsy tartós távollétében Egri Lukács (Egerben született 1530-ban) Erdélyből Egerbe költözött és szentháromságot tagadó vallási propagandájának az Egerben maradt őrség jelentős részét megnyerte. Mágócsy az 1566 január 22-én Egri Lukácsot elítélő gönci zsinat után sem lépett fel ellene erőszakkal, hanem a meggyőzés eszközével akart élni. 1566. tavaszán Wittenbergből hazahívta patronáltját, az egyetem magyar közösségének seniorját, Szikszai Bálintot és levelekkel intenciókkal Krakkóba és Genfbe küldte a szentháromság tagadók elleni különleges kiképzés céljából.  1566-ban Mágócsy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és a székesegyházat átalakíttatta. Így a püspök és a káptalan székhelye Kassára került át.

  Mágócsy kapitánysága alatt sem szüneteltek a török elleni harcok.                              1564. évben az egriek Füleknél lest vetettek. A török lovasok, azt hitték, hogy az egri gyalogságon áttörhetik magukat, nekivágtattak. A támadás azonban nem sikerült, maga Bezlia aga is elesett több jó vitézével együtt. Az egriek pedig zsákmánnyal és rabokkal tértek haza. 1565 május 20-tól novemberig 400 katonával Magóchy Szatmár alá vonult királyi parancsra, Schwendi Lázár Felső-Magyarország főkapitánya seregéhez csatlakozva.

1566 május 1-én a Konstantinápolyból megindult szultáni hadjárat egyik fő célja a kémek jelentése szerint Eger bevétele volt. Mágócsy a nyár folyamán biztonsági okokból nem engedélyezte a vár székesegyház helyreállított részében a Szt. Mihály kápolnában istentisztelet tartását, az egyházi, polgári személyeket a várból kiutasította. A katonai állomány létszámát saját költségén jelentősen megnövelte. 1566. június 1-én Kátay Ferenc és Gémes Ferenc hadnagyok jelentik Egerből, hogy mindenfelé jó kémeket tartanak. Pesten is vannak kémeik, s mindig tudják, mit tervez az ellenség. Veli bégnek jeles lantosát most hozták Egerbe a gyalogosok és ott erősen vallatják.                                 Mágócsy hosszabb egri berendezkedésre sohasem gondolt, a családja Tornán maradt. Igaz, éltek Egerben rokonai, így unokahúga, Mágócsy Margit, aki 1564. augusztus 20-án Egerben tartotta lakodalmát Káthay Ferenc lovaskapitánnyal. 1566. őszétől a váci püspök, és az esztergomi érsekké kinevezett egri püspök Verancsics Antal koncentrált vádaskodásai szerepet játszhattak abban, hogy a november végén Mágócsy benyújtott lemondási szándékát, Miksa császárnak, aki január végén fogadta el távozási kérelmét.

a1567. április 1-től 24-ig a kirendelt bizottság előtt átadta a várat. Még áprilisban a sürgősen hazahívta a Wittenbergben kitanítatott Szikszai Bálintot és behelyezte az egri református iskola rektori székébe, ezután Egri Lukáccsal csaknem egy időben távozott Egerből.
1567. tavaszától csaknem állandóan Tornán élt. Második asszonya Massai Imre gyulai protestáns nemes lánya, Eulalia és fia Ferenc meghalt. Újra megnősült, de harmadik feleségétől, Horváth Misevich Annától nem született gyermeke. 1573-ban az uralkodótól 10 évre zálogba vette Munkács várát, és uradalmát, 42 000 Ft lefizetésével és két feltétel vállalásával: 1.) Csak királyi engedéllyel változtathat a váron. 2.) Megengedi, hogy a várőrség katonái más nemzetiségűek is lehessenek. 1574-ben kinevezték Bereg vármegye főispánjává, de megtartotta továbbra is Torna főispáni tisztét. 1582-ben Rudolf császár 49 000 Ft lefizetése ellenében újabb négy évvel hosszabbította meg a Munkácsra kirót zálogot. 1586-ban végrendelkezett. Bőkezűen gondoskodott feleségéről, ifjabb Káthay Ferenc unokaöccséről és húga Mágóchy Dorottya fiáról, Móricz Balázsról. András bátyja unokáira, Gáspárra és Ferencre íratta 10 évre, 31 000 Ft lefizetésével Munkács zálogát. E két kiskorú gyermekre hagyta a tornai uradalmat, amely már korábban Mágócsy tulajdonába került. Gyámul Rákóczi Zsigmond szendrői várnagyot rendelte. 1587. április 7-én halt meg.
Mágóchy Gáspár özvegye összeházasodott a dinasztiaalapító Rákóczi Zsigmonddal. A kézfogó 1587. évben Pácinban volt.

Irta: Erdei László     2021.évben                                                                                                                                                                                                          Felhasznált irodalom:

Szabó János Győző : Egri vár főkapitányai Egri vár híradója 17. kiadás                           Takáts Sándor: Bajvívó magyarok